A Henderson-Clark innovációs modell

2020.10.10

Deák Csaba

Mi is ez a modell?

A Henderson-Clark innovációs modell kifejezetten a termékek innovációjára összpontosít, és különbséget tesz a komponensek, összetevők [components] és az architektúra [architecture] között. Egy termék architektúrájának tekinthető a termék fizikai vagy szerkezeti kerete, míg összetevőknek az alkatrészek, részegységek, bitek és kódok, amelyek beleférnek az architektúrába.

Ez a modell egy 2x2-es mátrixban az innováció négy kategóriáját különbözteti meg annak alapján, hogy a fejlesztés a termék összetevőihez vagy architektúrájához illetve mindkettőhöz kapcsolódik. A modell szerint lehetséges két terület független innovációja: megváltoztathatjuk a "dobozt", ahova behelyezzük az alkatrészeket, de továbbra is ugyanazokat a dolgokat rakjuk bele, vagy megtarthatjuk a keretet, és új dolgokat építünk bele. De lehet olyan eset is, hogy mindkét tényező érintett vagyis új "dobozt" készítünk, és új komponenseket teszünk bele.

A modellben a függőleges tengelyen az architektúra innovációs skálája, a vízszintes tengely pedig a összetevők érintettsége található. Ha mindkettő innovációs szintje alacsony, akkor inkrementális, ha mindkettő magas radikális innovációról beszélünk. Ha csak az egyik tengely mentén kapunk magas értéket, akkor "architekturális" vagy "moduláris" jelzőt kap az innováció.

Példák az összetevők illetve az architektúra fejlesztésére

Az összetevők változása, ha új anyagok használnak a repülőgép-alkatrészekben vagy a papíralapú működés kiváltják informatikai megoldásokkal a banki és biztosítási ügyletekben.

Architektúra változása például a fapados légitársaságok megjelenése, vagy az online biztosításkötések bevezetése.

Ezek egyike sem jelent önmagában radikális innovációt.

A négy típust jól mutatja  be az adattárolók fejlődése, amelyet az alábbi ábra foglal össze: